Világot az Eszmédért

Virágozzék elméd,

Sűrű csokorba

fogva,

Fogantassék álmom,

Véres lepelbe,

bújva.

Borítsd ránk áldott tenyered,

Áldó elméd tisztítsa fejünket.

És ha tudást nyerek forrásból,

Biztos,hogy hozzád szaladok.

Kérdezem,mint kisgyerek,

Miért van ez így,

hogy a természetből fakadt élet

olykor oly reménytelen?

Ha egyszer válaszolsz büszkeségesen,

Akkor majd én is a Világot nyújtom neked cserébe.