Ki az ki mondá néked, hogy sorsod bukásra van ítélve?

Ki az ki meghazudtolá azt, hogy győztes vagy?

Ki az ki szeretné látni, hogy élve temessenek el?

Ki az, aki tiszteleg feletted, énekelve diadalívet?

Az Ő kezében van a sorsod,

Hát azt ajánlom, ragadj kardot,

A kulcsot mely szabadságodat őrzi,

Azonnal a rozsdás zárba kell helyezni.

Mondván sosem halsz meg

Ha tudod,

Elfogadod mivoltod,

Küzdj, amíg láncra nem ver,

Mert tudod,

Felszabadulsz, ha akarod,

A folyó medrében úszó aranyhal

Értékesebb, mint valaha.

Mert ki az ki felsegít, ha beléd taposnak?

Mert ki az ki hazarepít, ha elhagynak?

Mert ki az ki küzd, amikor megtámadnak?

Mert ki az, aki harcba száll akaratodért, mondván: szabad.

Te magad.

Te vagy a harc,

Az erő,

Az élet

És a Kard.

Óvd magad,

És harcolj,

Fegyver megvan,

Akarattal,

Érd a Napot,

Az Eget és Holdat.

Majd állíts győzelmi zászlót,

Hisz tudod,

Te magad vagy az erő

És a harc.